Ezen a nyáron úgy adódott, hogy szégyen ide, szégyen oda, de nem varrtam.
Kicsit hanyagoltam a patchwork varrást. Történt ugyanis, hogy Nagynéném és
anyai barátnőm korukra való tekintettel már nem látnak jól és kedvük sincs a
színes motringok feldolgozására......nekem adták kincseiket. Fonalakat, kötő és horgolótűket, régi újságokat és kézimunkakosarat. Ők ketten évtizedeken keresztül szorgalmasan forgatták a tűket, szebbnél szebb dolgokat készítettek.
Nézegettem, mire is lenne jó, a sokféle színű és mennyiségű fonal. Végül a saját
könyveimet is nézegetve, úgy döntöttem, takarót horgolok. Valahányszor a Balatonra utaztunk, jövet-menet az autóban horgoltam. Lassan csak elkészültem vele, a napokban már a teraszon végeztem az utolsó sorokat. Közben kitaláltam, hogy egy vállkendő is kellene az utazásra - el is készült, de a nagyon esős és hideg időre tekintettel melegebb ruhadarabok után néztem.
Ma kimostam, napon megszárítottam műveimet és most boldog vagyok, hogy
kedves Tantikáim fonalai új életre keltek.
Kicsit hanyagoltam a patchwork varrást. Történt ugyanis, hogy Nagynéném és
anyai barátnőm korukra való tekintettel már nem látnak jól és kedvük sincs a
színes motringok feldolgozására......nekem adták kincseiket. Fonalakat, kötő és horgolótűket, régi újságokat és kézimunkakosarat. Ők ketten évtizedeken keresztül szorgalmasan forgatták a tűket, szebbnél szebb dolgokat készítettek.
Nézegettem, mire is lenne jó, a sokféle színű és mennyiségű fonal. Végül a saját
könyveimet is nézegetve, úgy döntöttem, takarót horgolok. Valahányszor a Balatonra utaztunk, jövet-menet az autóban horgoltam. Lassan csak elkészültem vele, a napokban már a teraszon végeztem az utolsó sorokat. Közben kitaláltam, hogy egy vállkendő is kellene az utazásra - el is készült, de a nagyon esős és hideg időre tekintettel melegebb ruhadarabok után néztem.
Ma kimostam, napon megszárítottam műveimet és most boldog vagyok, hogy
kedves Tantikáim fonalai új életre keltek.