Kis családom már nagyon vágyódik a Balatonra......Én is, de ahhoz még sok-sok hétnek kell eltelnie, hogy számomra élvezhető legyen a magyar tenger. Szombaton gyönyörűen sütött a nap, ezért elhatároztuk, hogy vasárnap nekiindulunk "kirándulni". Tervet tett követte, bár napsütésnek nyoma se volt.....Forgalom alig, így hamar megérkeztünk Füredre. Vacogó sétálókkal találkoztunk, akik a befagyott vizen csúszkáló kacsákat etették.
A kikötő üres volt természetesen, a vitorlások arrább pihentek, szárazföldi álmukat aludták...
Azért sikerült találni egy "hütte" jellegű kiskocsmát, ahol forró teát kaptunk és melegszendvicset.
Felmelegedve tovább indultunk és nézelődtünk. Kerestük egy kávézót, s nagy örömünkre egy kellemes, kávéillatú, finom kis helyre bukkantunk, a tulajdonosok nagymamájáról elnevezve, ahogy ők igérték, "egy pillanatnyi nyugalom" vár ránk. Elhelyezkedtünk egy sarokban, a kanapén számtalan párna adta a kényelmet. A kávé finom volt, és a sütemények.....! Ide máskor is el fogunk jönni, az biztos!
A kalóriabombákat le kellett sétálni. Még nézelődtünk egy kicsit és abban a reményben búcsúztunk el a Balatontól, hogy reméljük, a következő találkozáskor már Tihany nem fog elveszni a szürkeségben....