A mai programunkat nagyon vártuk Zsófival! Ma az egész foltvarrós társaság egyszerre felkerekedett, földalattival elutazott a Temze partjához. Innen szűk egyórás menetidővel a Temzén hajózva, gyönyörű napsütésben, a szebbnél szebb épületeket nézegetve, majd a modern rakparton áthaladva eljutottunk Greenwichbe. Mindenki élvezte ezt a kirándulást, de azt hiszem lányom volt a legboldogabb.
Greenwich ugyan London része, mégis igazi kirándulás oda eljutni. Természetesen igazi élmény hajózni, főleg azoknak, akik ez szeretik. Westminster Pierről indulnak a hajók, mi oda-vissza ezt az utazási módot választottuk.De vonattal és busszal is megtehetjük ezt az utat.
1675-ben II.Károly utasítására "a hajózás és a csillagászat tökéletesítése érdekében greenwichi kertünk legmagasabb pontján" csillagvizsgáló épült. 1833 óta mérik itt a "greenwichi" időt. Gyönyörű épületek, óriási park,múzeumok várják az ide érkezőket. Nézelődtünk, parkban ebédeltünk, majd kora délután vissza hajóztunk a Tower tornyaihoz. Ott a téren meglátta Zsófi a Paul sütödét, régebbi útja emlékét. Rögtön ki is próbáltuk a finom sütiket.
Aki már járt Londonban az tudja, hogy rengeteg idő kell ahhoz, hogy megismerje ezt a várost. Fájó szívvel vettük tudomásul, hogy a Towert a hosszú sorban állás miatt egyszerűen idő hiánya miatt csak kívülről tudjuk megnézni. De legalább szép volt az idő, sétáltunk, szemlélődtünk és fotóztam....
Híres legújabb kori építmény az óriáskerékként működő London Eye, ahol igazán flottul, szervezetten irányítják a kedves turistákat a kabinokba. Időnkbe ez a látványosság még bele fért és nem is csalódtunk!
A fényviszonyok szerencsések voltak, sikerült rengeteg képet és videot készítenünk, amiket nem győzök most itthon kordába tartani..
Még egy utolsó érdekesség várt ránk, csoporttársunk tanácsára megnéztünk kb. öt perces 4D-s kisfilmet a kijárat melletti teremben. A London Eye-ről nézve még egyszer megnézhettük felülről Londont, meglepetésként sirály "repdesett" előttünk, majd a havas várostól elbúcsúzva nevetve tapasztaltuk, hogy hópelyhes a hajunk!!
A sok látnivalótól elfáradva megkerestük az ezüstös színű Jubilee Lines földalattinkat (ami II. Erzsébet uralkodásának 25. évfordulójára készült el) és haza mentünk. Még kerestünk egy Tesco üzletet (ha már ez az üzletlánc hazájában voltunk, ami sokkal emberközelibb mint az itteni óriásiak), másnapi úti elemózsiánkat beszereztük, otthon vacsora, zuhany és készülődtünk a következő nap következő programjaira.
folytatás következik....
3 megjegyzés:
Kár, hogy nem tudtam veletek lenni. Alice
Csodálatos élmény lehetett! Beszámolóddal egy kicsit én is részese voltam.
Alice - Ha szorgalmasan olvasod a blogomat, akkor "majdnem" olyan, mintha velünk lettél volna....
Nagymamis - Még tart a beszámolóm és örülök, hogy olvasod blogomat.
Megjegyzés küldése